Suba-lyuk

 Suba-lyuk, Hór-völgye
2020. október

Sziasztok!

Még tavaly október végén sikerült eljutni a már egy ideje kinézett Suba-lyukhoz, ami a Hór-völgyben található. Erről szeretnék most egy beszámolót írni.

Cserépfalu szélén a Suba-lyuk Múzeum és Látogatóközpontnál találhatunk parkolót, ha kocsival érkezünk. A múzeumról egyébként nem tudok nyilatkozni, mert a vírus miatt nyitva se volt, így még ha akartuk volna se mehettünk volna be.

Egy kis gyors adat kezdésként: A túra hossza 5-6 km. Lassú kényelmes, itt-ott elidőző tempóban 3-3,5 óra.
A túra egy része a Törökök nyomában (kék színű jelzés) nevű útvonalan halad, ahol egykoron a törökök is közlekedtek, így szélesebb, kavicsosabb ösvényünk van.
A Suba-lyukhoz felmenő lépcsőhöz egy negyed órán belül elérünk, ahonnan szintén ugyanennyi mászás vár ránk, viszont ez lehet többnek tűnik, miközben arra figyelünk, hova is lépjünk, főleg ha jönnek velünk szemben, mert ahogy haladunk egyre fentebb, a „lépcső” egyre inkább össze-vissza kövek halmaza, de legalább kapunk korlátot, amibe lehet kapaszkodni.
Érdekessége a barlangnak, hogy a Neander-völgyi ősember nyomait fedezték fel benne, amivel kapcsolatban egy kődíszt is láthatunk odalent.
A barlang első szakasza egyenes, tágas, kicsit emelkedő, majd balra elágazik, ahol van egy mászós rész, amin kijutunk a „teraszra”. A kövek eléggé csúszósak a nedvességtől, szóval nem árt óvatosnak lenni. Főleg, hogy könnyen meglephet minket egy denevér is, nálunk ott körözött egy.
Viszont megéri a szenvedésünk, és pihenésképpen elgyönyörködhetünk az elénk táruló völgyben.

Leereszkedve a barlangtól folytattuk utunkat a Felhagyott kőfejtőig. Ezt lentről néztük meg, de van egy út fentre is, ahol van kirakva információs tábla is róla. Ide valószínűleg egy korábbi leágazás megy. (Bár mint kiderült van egy meredek rész, ahol fel lehet menni lentről is, nem túl szabályosan, mivel a fenti korlát másik oldalán köt ki az ember.)
A tilosban járó :)

Tovább folytatva utunkat egy idő után elhagyjuk a Törökök nyomában jelzésű útvonalat és a T jelzést követjük, ahogy a fenti képen is láthatjátok. Itt keresztül megyünk a Perpác-réten is. Végül pedig elérünk az Erdész csendéletileg, ami egy nagyobb út mellett van, viszont ezen átmegyünk és a Kőporos-szurdok mellett találjuk magunkat.

Itt mi kicsit letértünk a T jelzésről, és a szurdok mellett haladtunk, az ösvény a végén leereszkedett, majd a másik oldalt fel. A szurdokban folyó Mész-patakocska szinte teljesen ki volt száradva, így gond nélkül át tudtunk sétálni rajta. El lehet itt is sétálgatni, aki akar, mi nem akartunk sokat időzni, hogy sötétedés előtt biztos visszaérjünk a kocsihoz.
A másik oldalt pedig a sziklába vájt Útőrfülkébe ülhetünk be, mondjuk én kihagytam, mikor megláttam egy pókot Pisti feje közelében. Itt egyébként újra vissza is tértünk a T jelű útra, amit ha folytatunk ismét egy rétre jutunk, ahol egyébként remek visszhangozás van, próbáljátok majd ki. Ez után pedig az utolsó látnivaló következett, az Ördögtoronynak nevezett kaptárkő, valamint a közelében levő remek kilátó hely.
A szürke rész, az Ördögtoronynál levő kilátóhely

Mi innen elindultunk vissza a kocsihoz, de akinek több ideje van nyugodtan kiegészítheti a túrát, mert van még látnivaló a közelben jócskán.


Hozzászólásban nyugodtan írjátok meg saját élményeiteket, kérdéseitek, ha van! Valamint, ha tetszett a bejegyzés kövessetek akár itt, akár a faces, akár az instás profilomon, ahol szintén osztok meg képeket és persze az új bejegyzéseket!


Bye,
Cathy

Megjegyzések

Megjegyzés küldése